Talán…
Forrás: Nárcisz | 2012 május 7.
Nem költözik, de talán összeszedi magát kedves barátom! Hívott, hogy találkozzunk, beszélni szeretne velem. Egyelőre marad a régi munkahelyén, aminek részben örülök, mert közelebb van hozzám! Én önző, ugye? Nagyon kíváncsivá tett, bár nem tudom, a találkozást mikor tudjuk megejteni (e héten semmiképp), mert kicsit el vagyok havazva, úgy munkailag… Ő egy hónap múlva levő időpontot javasolt, először, de az nekem nem jó (titok még, hogy miért?!).. Aztán jött a korábbi beszélgetés lehetősége, ami még képlékeny… Mindenesetre sürgető volt a hangja. Csak tudnám, mit forgat a fejében?!
Tovább a teljes bejegyzéshezKöltözik?
Forrás: Nárcisz | 2012 április 30.
Még bizonytalan. Nem tudja, költözzön-e? Találkozni szeretne velem, beszélgetni. Meghallgatom, de döntenie Neki kell! Sajnálom, mert nagyon mélyponton van: lelkileg, fizikailag, egészségileg. Egy a gond, hogy nem hallgat senkire, így nehéz segíteni. Most először félek a találkozástól! Félek, hogy utána elveszíthetem, hogy többé nem szeretne velem beszélni, sőt, egyáltalán, senkivel sem. Valamit ki kell találnom! Sürgősen… Szeretem, mint barátot és nem akarom elveszíteni! Sehogy…
Tovább a teljes bejegyzéshezMásik munka
Forrás: Nárcisz | 2012 április 26.
A jeligésre “természetesen” nem kapott választ, de egy másik munka talán sikerülhet! Egy gond lesz vele: nagyon messze kell költöznie! Tőlem több száz kilométerre. No és persze nem szívesen hagyja ott a magyar tengert, főleg szezon előtt! De ez még képlékeny és a munkakörülmények is számítanak persze. Mindezeket ma mondta el nekem, felhívott ebédidőben. Elég sokat beszéltünk megint. Aminek nagyon örülök! Hogy velem szerette volna megosztani elsőként a jó hírt. Nem felejtett el még, mint barátot. Szurkolok Neki! Nagyon kedves volt megint. Várom hívását az új helyről!
Tovább a teljes bejegyzéshezFolytatás
Forrás: Nárcisz | 2012 április 22.
Úgy döntöttem, folytatom. Azért igyekszem nem túl sok lenni…
Szóval a kedves Igaz barátomnak találtam másik álláslehetőséget. Remélem, a megadott jeligés címre elküldte már az önéletrajzát. Egyébként pedig egyik este hívott. Több, mint félórát beszéltünk. Teljesen úgy tűnt, mint aki féltékeny. Csak nem tudom mire és kire? Persze általános dolgokról is beszéltünk, de egyáltalán nem akarta letenni a telefont. Iszonyú magas lesz a számlája gondolom. Küldtem neki tegnapelőtt egy szakmai anyagot, postán. Bízom benne, hogy jelzi, ha megkapja (tegnap a postán is munkanap volt elvileg)! Tanácstalan vagyok a párom miatt egy kérdésben. Nem tudom, Barátom véleményét kikérhetem-e ez ügyben?! Vagy inkább ne, mert újra féltékeny lesz?!!
Tovább a teljes bejegyzéshezElzárkózott
Forrás: Nárcisz | 2012 április 5.
Kedves Igaz Barátom egyáltalán nem engedi, hogy segítsek Neki állást találni. Nem jelent meg a mai interjún… Sőt! Úgy tűnik, kommunikálni sem akar velem többé, mert lett volna ma lehetőségünk találkozni, melyet reggel lemondott… (azért küldött egy gyönyörű nyuszis képeslapot…) Aki nem hagyja, azon nem lehet segíteni! Szomorú vagyok, többek között emiatt is.. A munkám sem a tervek szerint alakul…
Így most itt lezárom blogom.. Belátom, néha túl sok vagyok, még a barátaimnak is…
Köszönöm, hogy itt lehettem, köszönöm annak, aki eddig olvasott!
Tovább a teljes bejegyzéshezA legfontosabb…
Forrás: Nárcisz | 2012 március 30.
“A legfontosabb dolgokat a legnehezebb elmondani. Ha ezekről beszélsz, nevetségesnek érzed magad, hiszen szavakba öntve összezsugorodnak – amíg a fejedben vannak, határtalannak tűnnek, de kimondva jelentéktelenné válnak. A legfontosabb dolgok túl közel lapulnak ahhoz a helyhez, ahol a lelked legféltettebb titkai vannak eltemetve, irányjelzőként vezetnek a kincshez, amit az ellenségeid oly szívesen lopnának el. Ha mégis megpróbálsz beszélni róluk, a hallgatóságtól csak furcsálló tekinteteket kapsz cserébe, egyáltalán nem értenek meg, nem értik, miért olyan fontos ez neked, hogy közben majdnem sírva fakadsz. És szerintem ez a legrosszabb. Amikor a titok nem miattad marad titok, hanem mert nincs, aki megértsen.”
Tovább a teljes bejegyzéshezLegyen…
Forrás: Nárcisz | 2012 március 28.
“Legyen szíved, mely sosem válik kővé,
legyen kedved, mely sosem gyullad haragra,
és legyen érintésed, mely sosem bántalmaz.”
Tovább a teljes bejegyzéshez
Levél a Kedvesnek
Forrás: Nárcisz | 2012 március 26.
Itt ülök a gép előtt, csendes magányomban. Már a fél város alszik, nagyon késő van. Se hold, se csillagok? Egyedül vagyok, fizikailag is. De lelkileg a legrosszabb. Nem akarok sms-t írni, nehogy felébresszelek! Várom, hogy Te írnál… mert nagyon hiányzol. Mint Kedves, Igaz Barát. Kellemes hangod, bölcs szavaid, 3 évvel ezelőtti humorod…
Előbb olvastam egy szép, érdekes blogot, nagyon felkavart. Felnagyította magányomat, elkeseredettségemet, egyedüllétemet. Tudnék mit dolgozni, akár most, de nincs kedvem! Már lemondtam arról, hogy valaha is találkozunk, beszélgetünk, sétálunk a parton. Etetjük, vagy csak egyszerűen csodáljuk a madarakat, a Napfényt, a nyíló virágokat. A hidakat, a vasúti töltést, a fákat, a még kikötött csónakokat. Mint korábban, két nyáron tettük. Amikor otthon felejtetted a horgászbotot és séta közben egy nénitől majdnem vettünk egy halat… De nem tudtuk hol megsütni, a vonaton meg furcsa lett volna egy uszonyos útitárs.
Remélem, hamarosan megkapod képeslapomat. Biztosan tudod, hogy amit én érzek irántad, az több, mint barátság, de csak annak kezelem, mert nem akarlak elveszíteni. Azt nem tudom, Neked mit ad ez a kapcsolat?! Fizikailag nem kell nekem az, kinek a lelke nem lehet az enyém. Olyan furcsa ez az egész élet… életünk! Te nem így látod?
Emlékszel, amikor a levest kanalazva meséltél nekem, abban a kis tóparti kifőzdében? Nagyon hideg szél fújt és mi bemenekültünk egy kicsit felmelegedni. Rajtunk kívül senki nem volt akkor ott. Megfogtad a kezem, barátilag. Jelképesen, hogy soha nem engedjük el egymást. Vagy amikor a koncert után, bőrig ázva, rohanva kellett elköszönnünk… vagy amikor felébresztettelek, a sátradban…
Jó éjt, Kedves!
Tovább a teljes bejegyzéshezBölcsesség
Forrás: Nárcisz | 2012 március 25.
“A szépet csodálni,
Az igazat óvni,
A nemeset tisztelni,
A jót átölelni,
Ez vezeti az embert az életben célokhoz! “
Tovább a teljes bejegyzéshezBlogleírás
Szösszenetek a mindennapokból.. múlt, jelen... jövő? Álom és valóság. Bekukkantasz?
| Az NLCafé ajánlja | ||
Az októberi forradalmat beáldoznánk a szilveszterért 
Türelem,…
Forrás: Nárcisz | 2012 május 15.
fogunk találkozni! Előreláthatólag a jövő héten…
Bejegyzés jelentése
Tovább a teljes bejegyzéshez